Ma az erdei sportpályán futottam, mert nemzeti ünnep lévén nincsenek nyitva az edzőtermek.

Reggel  8 órakor indultam, 6 fok van. Kiváló futóidő. Egy bolyhos polár melegítőnadrágban, PUMA ezeréves futócipőmben, és Nike futópulcsimban indultam neki, amit mellesleg imádok. Képet erről elfelejtettem. Jó érzés, hogy a Nike pulcsim újra egész jól áll, mikor legutóbb próbáltam, ezt nem mondhattam el magamról.

A pálya egy enyhe szintemelkedéssel indul, itt lassan kocogtam, aztán rá kell térni egy szűk erdei ösvényre, itt is inkább emelkedés a jellemző. Ezután egy nagyon meredek lejtő indul, ahol nem is egyenletes a talaj, így nem lehet igazán kihasználni a lejtő nyújtotta adottságokat, viszonylag lassan tudtam haladni. Ezután egy kis játszótér mellett rákanyarodunk az állomás utolsó 700 m-ére, ami majdnem sík, széles terep. Erre szoktunk a fiaimmal is sétálni. 

Aztán ezt az utat megtettem visszafelé is, próbáltam nem belesétálni több kevesebb sikerrel, de a meredek részen én nem bírtam futni, kb. csak vánszorogni, emiatt is, meg amúgy is nem lett túl jó az eredményem, de hát valahol el kell kezdeni. Mindenesetre van hova fejlődni...